Semmi különös, csak éppen tegnap este ez a srác bejött a szobába, ahol guggolva válogattam az ingeimet, nekidőlt a hátamnak, majd ennyit mondott suttogva:
Apa, apa! Teretlek!
Aztán szégyellősen kiszaladt, és csak a hálószobában értem utol, hogy addig dögönyözzem, amíg kacagni bír.
Férfiak vagyunk, csak semmi érzelgősség!
Hát így történt.
