Marci, itt, balra, a képen, sikeresen elkolbászolt az áruházban az anyja mellől.
Szerencsére nem esett pánikba. Bátran odament egy eladóhoz, aki aztán elkísérte az ügyfélszolgálatra, ahol bemondták, hogy Marcell Soma anyukáját (aki közben kisebb rémülettel szintén a hangosbemondóhoz igyekezett, hogy bemondassa az elveszést) várja a hangosbemondónál.
Állítólag igazi hősként viselkedett, nem sírt, csak kicsit volt megszeppent.
Ezért dicséret illeti, és egy nagy maflás, mert már megint nem figyelt ránk, azért kóborolt el a játékosztályról a DVD-k irányába, mert nem hallotta meg, amit megbeszéltek.
Úgy látszik, kezd komolyodni a fiatalúr, már nem vonyít akkor sem, ha vérzik az orra.
Persze ennek ellentmond, hogy ma reggel mindhárman átlátszó vödörrel a fejükön szaladgáltak a nagyszobában, de majd kinövik. (Videó van róla, ha nagyobbak lesznek, tudom majd zsarolni őket kisebb összegű életjáradékért.)
