Folytatódik az itthoni Star Wars saga. A hét végén Vödör nagyúr, az ördögi, ám mégis népszerű tüdőbeteg sith lovag nyitotta meg piros lézerkardját, természetes Marci jóvoltából. A figura kb. 15 centis, de az erő határozottan vele van, és még azt se mondja, hogy NOOOOOOOOOO! Kenyérszeletelésre tökéletes.
Amúgy nagyon várjuk Luke, Han, Leia és Csuvi figuráját is... ha kész, indul egy stop motion animációs film forgatása.
A múlt héten lőttem: A Budapest-Vác vonalon egy perc alatt elalvó (Jajjdejó,vonattal megyünk, hurrá!!!), majd azt cca. 45-50 km/h-s sebességgel végigszunyókáló oroszlánok képe. Óriási mákom volt, hogy nem ébredtek fel, széttéptek volna.
Hajdúszoboszló, strand.
Roli itt vérprofi nyilatkozóként elmondja, miért volt jó a nyaralás: természetesen a "kisgolyós" miatt. (Nem gyerekes szülőknek: ez egy Fagylalt a jövőből! szlogennel árult, apró színes golyócskákból álló jégkrémféleség, amely banános, csokis, vattacukros, hupikék törpikés, sárkánylehellet és még mittoménmilyen ízben kapható.)
Bár voltunk egyórás felejthetetlen csónaktúrán a Hortobágy folyón, strandoltunk orrvérzésig, még a jéghideg (brrr) hullámban is, este buliztunk, ugrálóváraztak, úgy tűnik, a "kisgolyós" mindent vitt .
Igaz, hogy Gergő valóságos kőszikla, egy kicsi zen mester, a nyugodt erő, ám ennek ára is van: sajnos rágja a körmét.
Geri, ne rágd! - mondom ezredszer, mire mormog valamit, de nem értem, mit, mivel a kezével továbbra is tele a szája... és csak rágja ... és rágja... és rágja a körmét.
Elfojt valamit, egyértelmű.
Gerikém, de miért rágod a körmödet?, kérdezem kétségbeesve.
Mire egy rövid pillanatra kiveszi a kezét a szájából és válaszol: Mert unom a banánt!
Jelenleg a Star Wars a sláger: Luk, Alladin (sic!) Skywalker, a kisrobot, Yoda, Darth Vader és a többiek.
Marci fantasztikus papír- és legofigurákat gyárt, lego-csatacirkálókat, valamint jelmezeket dögivel, a botok lézerkardokként funkcionálnak és az erő folyamatosan velünk van. Emellett Gergőtől ezt hallani: Én vagyok az apád (Rolinak mondja vészjósló hangon), megfizethetetlen.
Rolinak néha aggasztóan asztmás, hörgő a légzése, de mielőtt orvoshoz vinnénk, elmagyarázza, hogy bár a Dártvéder rossz oldalon állt, legyőzték, majd visszatért, aztán a jó oldalra került.
Napi kvízkérdés: A képeken elhelyeztünk két apró különbséget. Találd meg!
Somogyi "mikor érünk már haza" Roland dacol a világgal:
Ó, a flancba, a flancba... Apa, mikó' érünk már haza?
"A legfontosabb, hogy most lefeküdjünk."
Geri zen mester válasza arra a kérdésre, hogy mi a legfontosabb? Az ügyesség, az okosság, a szépség, a szorgalom vagy a kedvesség.
Coats betegség ide, rossz szem oda, Marci hajót épített:
A kép, ahol felfedeztük, hogy Marci bal szemével valami nem stimmel:
A Coats betegség egy olyan ritka, veleszületett rendellenesség, amiről nem találtam rendes magyar nyelvű oldalt. Itt angolul lehet olvasni, pontosan mi ez.
Azóta túl vagyunk már két szemműtéten, illetve egy kardiológiai kivizsgáláson.
Elvileg jól sikerültek a műtétek, két-három év múlva kiderül, hogy fog-e rendesen látni a bal szemével.
Viszont Marcinak hétévesen orvosi papírja van a következőről: "Rendezett keringésű, okos kisfiú."
Az óvoda jelenleg egy dél-amerikai szappanopera helyszíne.
Szereplők:
Fiúk: Don Roli, Gergő Bence 3 és fél éves ikrek
Lányok: Misel, Szonja - négyéves francia ikrek
A történet röviden: Szerelmi négyszög. Jelen pillanatban Don Roli csapja a szelet Miselnek, aki odaáig van és vissza, ha meglátja Don Rolit. Igazi, nagy, lángoló szerelem.
Don Roli még babázni is hajlandó Misellel, aki utána cserébe autósat játszik vele. Szonja mindezt féltékenyen figyeli, miközben Gergő Bence hol játszik velük és hol nem, kicsit partvonalra szorult, talán készül valamire.
Ha Misel elfárad, és nem figyel, Don Roli peckesen sétálgatva hívja fel magára a figyelmét. Ha Don Roli elsétál a terem egyik sarkából a másikba, és megáll, Misel pár pillanat múlva mellette szobrozik.
Don Rolinak egyébként a napokban kicsit betört az orra. Az esetet így mesélték el a szemtanúk, Marci és Gergő Bence: Az udvaron vonatoztak, a jeges területen, és Don Roli volt a mozdony. Szonja ekkor meglökte Miselt, aki nekiesett az elől álló Don Rolinak, a mozdonynak, aki arccal előreesve lefejelte a jégpályát. De nem sírt.
Az angyalarcú ördög, amint büszke a gipszre. A gonosz zseni.
Reggelente néha minden átmenet nélkül artikulálatlan üvöltésbe kezd. Valami nem úgy történt, ahogy azt ő elképzelte. Hogy mi, azt mi sem tudjuk.
Ráadjuk a mellényt, aztán elmegyünk a kabátért. Mire visszatérünk, már levette a mellényt. Visszaadjuk. Letépi. Ordít, csapkod, dühöng. Kiderül, hogy már nincs a lábán a cipő. Hol a kesztyű, ami már rajta volt? Este letépi magáról a ruhát, veszi fel a pizsamát, majd leönti. De nem jó, amit én adok. Nem elég szép.. majd ő választ. És kipakol mindent a szekrényből. Aztán...
.. az ölembe ül és mesét nézünk, olvasunk. És mosolyog. Kedves és udvarias. Megsimogat. Szeretlek, apa. Csókot ad. Feküdj ide mellém, apa. Légy szíves.
A puzzlékat fejből kirakja. Bármelyiket. Fejből mondja a mesék szövegét. De szégyellős, ezért csak halkan, és ha észreveszi, hogy figyeljük, elhallgat.
Gyakran: Utálom... eztmegazt. Akár apát is. Vagy mondjuk az ebédet. Fúj, büdös ebéd. Utálom az ebédet. Mindezt kicsit hidrogénes, rajzfilmfigura hangon. Megmutatom neki, valami spagetti. Imádja amúgy.
Marci riválisa ő, ez egyértelmű. Olyan önálló, hogy észre se vesszük, mikor megterít, berak egy filmet, tölt magának szörpöt, vacsorázik, közben mesét néz. Persze összefogdossa a DVD-ket, melléönti a szörpöt. Előre megmondja, mit fog csinálni. Berakok egy mesét. Ki fogom kapcsolni a zenét, fúj, büdös zene. Rakétával rálövök a lábadra, hogy forró lesz. Aztán majd eloltom.
Felmegy az emeletes ágyra, és fentről fejest ugrik. Átmegy a falon is.
A keze foci közben tört el. Felhívtam, nem voltam éppen otthon, és szépen elmondta a telefonba, hogy mi történt. Fociztam a Danival, apa, és ráestem, és eltört. De meg fogják gyógyítani. Igen.
Aztán Dani is hívta, a kórházban, rendben van-e. Roli akart vele beszélni. Te voltál, Dani -sivította, amint a kezébe vette a telefont.
Nyáron tovább van világos, így nehezebb a kölyköket elvinni fürödni és aludni.
A tegnapi nap tapasztalatai alapján íme az 5 jel, ami csalhatatlanul jelzi a takarodó idejét.
1. Roli közvetlen közelről homlokon hajítja Gergőt egy kemény és nehéz frizbivel. (ordítás 1.)
2. A frizbi lecserelése után a sérülést nem okozó puha gumilabda kergetése közben fejjel egymásnak szalad a két kicsi (ordítás 2.)
3. A fű locsolása előtt Roli futtában hasra esik a biliárdasztal simaságú gyepen, és szó szerint a fűbe harap. (ordítás 3.)
4. Roli (ki más, ő az igazi baró-méter), felszalad a terasz lépcsőjén, majd megcsúszik és leesik róla, öklömnyi horrorisztikus lila puklit szerezve a hátán a bordákra. (ordítás 4.)
5. Végül ha mindezt látva elhatározzuk, hogy megyünk fürödni, kitör az össznépi lázadás, sírás-rívás, forradalom. Ha nem fáradtak, örömmel mennek pancsolni, így viszont: (ordítás 5.)
Apa, Apa! Minden jót! Minden jót! - integet utánam a kertkaputól Gergő. És vigyorog.
Ennyi elég is. Amikor leszállok a buszról, belül még mindig mosolygok.
